Szembe szomszéd retardált kölykei szokták belőlem előhozni a sötét oldalt. A bosszún már gondolkodom, de a kis hatóerejű taktikai atom összeszerelése körülményes móka, szóval még arrébb van..

Sok eset közül az egyik, amikor a 2 kislány közül az nagyobbik kint feküdt az udvaron, aztán már félórája csak egyre jobban ordítozott, hogy ANYAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.

Félóra múlva az apja kijön, kérdezi, a gyereket mi van, normál hangnemben, gyerek kussban figyel. Az apja csak kérdezgeti tovább, gyerek még mindig kussban csak figyel, szót nem szól, csak időnként még előtör belőle egy hangzatos ANYAAAA, mintha süket is lenne. Apuka felráncigálta a kölyköt, aki a lépcsőházban simán kinyomja magából a magas c-ét miután betuszkolta a lakásba, véget is ért a műsor.
Hetente többször eljátsszák, hogy a kis bicajukkal a lépcsőház ajtaját döngetik, mert szerintük az jó. Ez az ANYUUUUU ez sima lakótelepi folklór, én már fenn se akadok rajta. Igaz, se a gyereket nem értem, hogy nem reked be olykor fél óra óbégatás után se, se a tévéjüket, hogy bírja túlordítani a gyereket a máonikasót, hogy az anyja nem hallja, miközben a fél tömb már azon imádkozik, vajon mikor uram, mikor hagyja abba.
Nade, ezt dobta a gép, ki kell menni a pusztába hupákolni, ott senkit se zavar...


 

Szerző: Fricsek  2008.11.07. 22:25 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldebb.blog.hu/api/trackback/id/tr87756450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.