Szomszéd csávó kemény csávó… Halálos elszántsággal issza magát részegre. Ez még nem baj, mert mindenki úgy pusztítja az agysejteket, ahogy jónak látja, de megágyazni rendszerint a másik szomszéd lábtörlőjén szokott. Fura gusztus, de ki vagyok én, hogy ítélkezzem, mikor előszeretettel alszom kemény fekhelyen – igaz, betonkeményen ragaszkodom a józansághoz közben, mert én má’ csak ilyen ódivatú suttyó vagyok, ostoba elvekkel. 

 Ilyesmik jártak a fejemben, mikor óvatosan lépkedtem a sokadik emeletről lefelé a lépcsőn, mikor is célul tűztem ki, hogy véletlenül se lépjek a fos néven ismert szagló állagú és eléggé sötét színezetű végtermékbe, ami – megszámoltam – kilencvenhat lépcső hosszan tekergett a lépcsőházban. Volt hozzá zenés kíséret is, mert három asszony is állt kinn a lépcsőház három külön pontján, egy meg a szomszéd ajtajában, a gondosan félretolt lábtörlő mellett, amin ott díszlett egy kupac a fent említett közismert anyagból. Mert hát korrekt csávó, hazai lábtörlőre szart, mielőtt átfeküdt a szokásos „ágyára”. Ja, a szembeszomszédéra meg ráhugyozott az egyenlőség jegyében. 

 Szóval az asszonykórus ütemesen visította a „gye-re-ki-mos-sál-fel” kezdetű slágert, kissé alulintonálva. Eléggé sértette az amúgy botfülemet, de nem mertem szóvátenni. 

 Eldöntöttem, hogy beszerzek egy gumicsimmát – mégis csak katasztrófa sújtotta terület lettünk. 

 

Küldte: Holdfénytolvaj( http://holdfenytolvaj.blog.hu/)

Szia!

   Ma este találtam rá a blogodra a neten miközben a keresőm segítségével
valami ötletet keresgéltem a "kedves szomszédunk" kezelésére.

   Kizártnak tartom, hogy létezik még 1 ilyen szomszéd a Világon, mint a
miénk...
2 évvel ezelőtt végre sikerült felépíteni életünk első közös otthonát,
kereknek láttunk mindent, házasság, gyerek és végre már saját ház is.
Lehetőségeinkhez mérten a mai napig szépítgetjük a kicsi birodalmunkat , nem
haladunk túl gyorsan, de igyekszünk.
   Nagy volt az öröm, mikor végre kikelt a fű az udvarunkon, locsolgattuk és
vigyáztunk, hogy amíg kicsi rá ne lépjünk...
Egyik nap bekopogott egy kedvesnek tűnő hölgy, hogy ő az új szomszédunk és
néhány napon belül szeretne nemesvakolatot tenni a házára, így szeretné, ha
a munkások bejöhetnének az udvarunkra, hogy bevakolják a felőlünk levő
részt. Megdícsérte a házunkat és a szép füvet, megígérte, hogy vigyáznak a
fűre, csak annyit taposnak ki amennyit szükséges, a kárt pedig
helyreállítják. Hozzátette, hogy csak 2-3 napról lenne szó.
Ebből több lett, hisz a munkások lassan dolgoztak, közbe ereszt is
csináltak, hófogókat tettek fel és a munka befejeztével pedig még ott álltak
napkig az állványok az udvarunkon. Egyik nap mikor hazaértem az állvány már
sehol, a fűben cigicsikkek, a fal tövében nemesvakolat darabkák...Sajnos ez
így is maradt. A füvesítés maradványát kirotátoroztattuk és kezdtük előlről,
persze  a saját költségünke.
De ez a sztori semmi ahhoz, amiket a mi szomszédunk az ittlakása óta tett.
   Legutóbb a szembeszomszédját jelentette fel, amiért az a saját háza előtt
parkol busszal / Több, mint 20éve ez így van és eddig még senkit sem
zavart./ és ezzel a forgalmat akadályozza. Hozzáteszem egy falu utolsó
utcájában lakunk, ahol azért van rendes úttest, ahol kényelmesen akár 2
kamion is elfér a busz mellett.
   A másik szomszédját azért jelentette fel, mert a saját háza előtt a saját
terepjárójával áll, a sajátmaga vetett füvön.De a "kedves szomszédunk"
szerint ez is akadályozza a forgalmat.
   A mi autóinkkal meg már nyilván az a baja, hogy beállunk az
udvarunkra. Átnyúlt a kerítésén valamivel és kiszurkálta a kocsi vadiúj
kerekeit. Sajnos szemtanú nélkül hiába tettem feljelentés, /a kár
kisteherautó révén többtízezer forintos/ a rendőrség is tehetetlen, csak azt
tanácsolták veressük meg .Egyértelmű, hogy ő szurkálta ki, a kapun senki sem
tudott bejönni, neki pedig csak át kellett nyúlnia, hisz a kerítése mellett
állt az autó. Zavarja, hogy a férjem hajnalban indul el vele itthonról, bár
hozzáteszem, új autóról van szó, ami mégcsak nem is elviselhetetlenül
hangos, a 2 éves gyermekünk és én magam is rezzenéstelenül alszom tovább, az
autó indulásától függetlenül.
   Következő lépése: amikor nem voltunk itthon egy antennát szerelt fel a
házának a homlokzatára, ami miatt annyival beljebb kell állnunk a
nagyautóval, vigyázva, hogy le ne verjük azt az antennát, amit úgy tudom fel
sem tehetett volna, főleg nem a mi beleegyezésünk és jelenlétünk nélkül. Ha
úgy nézzük bárhogyis nem volt kész a kapunk akkor is magánterületre jött be.
    Jött a nyár.... kislányom önfeledten szaladgált az udvaron, huszonéves
hugom / Aki feltűnően csinos is./ elmélyülten tanulgatott odakint. Én épp
beszaladtam üdítőért amikor a konyhaablakból láttam, hogy a szomszéd
meztelenkedik az udvarán, a kertizuhany alatt markolássza a nemiszervét
miközben az udvarunk fel bámul. Hugom persze nem is vette észre, annyira
belefeledkezett a tanulásba, a picilányom meg csak állt ott megszeppenve,
egészen addig még olyat nem is látott.
Hirtelen csak felkaptam a lányom és beszaladtunk. A férjem többször próbálta
megbeszélni a szomszéddal ezt a dolgot, de a férjem elől és minden férfi
elől, aki ellen különböző feljelentést tett bujkál.
    Számtalan bosszuságot okozott már ez a bolond szomszéd, már így is sokat
írtam róla, de ez még semmi.
Most bekameráztatta az egész házát, mert már biztosan fél,.Március közepe
táján lesz több ember beidézve a rendőrségre miután végre összefogtunk az
utca lakóival és kiállunk a buszos szomszéd mellett,hogy továbbra is a háza
előtt parkolhasson, továbbá mindenki elmondhatja mi mindent művelt ez a
"kedves szomszéd".
   Szomorú, hogy az ilyen esetekre még nincs semmi bekezdés a Btk.-ban!
Jelenleg 20-nál több feljelentés van a rendőrségen, amit ez a bolondszomszéd
tett. Holott már több eset is volt, ami miatt éppen őt kellett volna
feljelenteni.
   Néhány hónapja a bolondszomszéd nője jött át, hogy ő nem azért költözött
faluba, hogy kutyaugatást hallgasson, hanem, mert pihenni szeretne.
Hát sajnálom, de a mi kutyánkat még nem sikerült megtanítani nyávogni...
   Több fura eset is történt, pl. a kutyánkról 6x szedte le valaki a
nyakörvét, amíg ki tudott bújni a kerítés alatt feltehetően, hogy  gazdátlan
kutya hatását keltse...
Ma hajnalban a kapunkat nyitotta ki "valaki"...
   Heteken belül kiderül mi fog történni, ha mindenki összefog ellene.
Mindez csak apró töredéke annak, amit csinál... mióta milliomos lett
szabályosan megbolondult, állítólag egy örökség tette ilyen gazdaggá és
bolondá, de én a lottót sem tartom kizártnak...
   Hát ennyit a mi kis történetünkből ,szívesen fogadnék mindenféle ötletet
a helyzetünk kezelésére!

Üdv.:  - Csibe -

 

Látszólag egy kulturált lakótelepen élek, látszólag a lakók rendesek, itt lépcsőházon belül is. Sőt, azok is. Csak mondjuk úgy, különbözünk. Például. Nálunk nem szokás hajnali ötkor csibét csontozni és húst klopfolni, ám alattunk igen. Kellemesen émelyítő szagok a reggeli konyhába botorkálás kísérőjeként. Aztán a WC-be érve, hallom a bokákoló szomszédot, ahogy a tegnap estét próbálja meg kidobni magából, több-kevesebb sikerrel. Aztán egy zuhanyzás, rá egy órára még egy. Közben egy kis ágynyikorgás, persze biztos nem szexeltek. 
A pincében, ahol nekünk a robogóink állnak, nekik egy kis priccs található, fölötte a falon meztelen nős képek, mellette boroshordó, meg egy kis pálinka, persze mindkettő házi készítésű. Péntekenként az ajtót nyitva hagyják, így társalognak, legtöbbször éjszakába nyúlóan, miközben belengi az egész lépcsőházat a kellemes 400 forintos cigi füstje. Nem baj, ha a kölyök részegen jön haza, őt is megkínálják. Együtt a család, szépen harmonikusan, részegen. A fiacskájuk, ha jól számolom, harmadszorra járja a 3. -at a szakközépben, a 2. szerencsére másodszorra sikerült; ha így megy egy fél évtized még és megvan az érettségi. Mint látjátok, kis nosztalgikus hely ez itt Nyugat-Magyarországon, ahol az ifjú generáció gondoskodik arról, hogy megálljék az idő.

A cikket amitlatok küldte nekünk.

 Szembe szomszéd retardált kölykei szokták belőlem előhozni a sötét oldalt. A bosszún már gondolkodom, de a kis hatóerejű taktikai atom összeszerelése körülményes móka, szóval még arrébb van..

Sok eset közül az egyik, amikor a 2 kislány közül az nagyobbik kint feküdt az udvaron, aztán már félórája csak egyre jobban ordítozott, hogy ANYAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.

Félóra múlva az apja kijön, kérdezi, a gyereket mi van, normál hangnemben, gyerek kussban figyel. Az apja csak kérdezgeti tovább, gyerek még mindig kussban csak figyel, szót nem szól, csak időnként még előtör belőle egy hangzatos ANYAAAA, mintha süket is lenne. Apuka felráncigálta a kölyköt, aki a lépcsőházban simán kinyomja magából a magas c-ét miután betuszkolta a lakásba, véget is ért a műsor.
Hetente többször eljátsszák, hogy a kis bicajukkal a lépcsőház ajtaját döngetik, mert szerintük az jó. Ez az ANYUUUUU ez sima lakótelepi folklór, én már fenn se akadok rajta. Igaz, se a gyereket nem értem, hogy nem reked be olykor fél óra óbégatás után se, se a tévéjüket, hogy bírja túlordítani a gyereket a máonikasót, hogy az anyja nem hallja, miközben a fél tömb már azon imádkozik, vajon mikor uram, mikor hagyja abba.
Nade, ezt dobta a gép, ki kell menni a pusztába hupákolni, ott senkit se zavar...


 

Sokáig a szüleimnél laktunk, mikor megszületett a 2. gyermekünk építkeztünk. Nagyon vártuk azt a napot, amikor beköltözhettünk az új házba.
Mellettünk lévő lakó egy idős házaspár. Sok kutyával és még több lyukkal a kerítésen.
A kerítésen akkora lukak voltak, hogy a kutyák vígan átfértek és miért is ne át is járkáltak.

Egyszer, amikor jöttünk haza nem tudtunk bemenni a kapunkon, mert a szomszéd kutyája megugatott.
Addig fajult a dolog, hogy nem tudtam kiengedni a saját udvaromra a gyerekemet, mert félt.
Ezt többször szóvá tettük nekik, mindhiába.
Azzal a felszólalással „a kutya nem harap”nem csinál semmit.(persze magyarázza el ezt meg egy ötéves kislánynak.) 
Sokáig és sok mindent eltűrtünk, de a pohár ott tellett be, amikor a férjem egyik nap nekiállt, hogy akkor majd ő sajátkezüleg megfoltozza azt az átkozott kerítést és az idős bácsi azzal fenyegette, hogy ráuszítja a kutyákat. Feljelentettük őket.
Áldás a jó szomszédság, aki ebben a szerencsében részesül, becsülje meg azt.
 

További szép napot mindenkinek!
Üdv: Zsuzsa.






 

Nekem rengeteg szomszédos történetem van, csak a legtöbb inkább tragikus mint komikus.Irja Kiwi.

Múlt karácsonykor után pl. az történt, hogy a lépcsőház önjelölt gondnoka, egy nyanya a földszintről nekem állt, hogy miattunk úszott szarban karácsonykor a lépcsőház (eldugult a szennyvízcsatorna), még pedig azért, mert én popsitörlőkendőt dobok a wc-be (csak én lehettem, mert csak nekem van kisgyerekem a házban). Hiába mondtam neki szép szóval, utána emelt hangon, majd magamból kikelve, hogy én soha nem tettem ilyet, csak hajtotta magáét, mint egy ostoba papagáj. 
Elmeséltem az incidenst a férjemnek, aki este munkából hazajövet bekopogott a matrónához, és határozott hangon megmondta neki, hogy máskor figyeljen oda, hogy beszél velem, és ne gyanúsítgassanak olyannal, amire nincs bizonyítékuk. na, erre kijött a nyanya fia, mint egy dúvad, és verekedni akart. Aztán másnap közölték, hogy feljelentenek minket, mert 20 tanújuk van rá, hogy halálosan megfenyegettük az anyját. mikor mondta nekik a férjem, hogy oké, akkor mi meg feljelentjük őket rágalmazásért, akkor kicsit visszavettek, és verekedés helyett csak azt ordítozták, hogy miattunk tart ott ez az ország, ahol tart. 

Szóval, legközelebb ne Gyurcsányt szidjátok, miattunk van minden :-)


 

 "Ez már egy régebbi történet, de ma már jókat derülünk rajta."

Budapest, VII. kerület, Dohány utca, még a „Budapestet akkoristönkrezúzom-monnyon le” időszak előtt. Az albérlet kiosztása fantasztikus volt. A főbérlő a normális méretű lakást egyszerűen egy ajtónál lerekesztette, a hangszigetelésről nem valami sokat tudóan.

A főbérlő a normális méretű lakást egyszerűen egy ajtónál lerekesztette, a hangszigetelésről nem valami sokat tudóan.

Így a mi részünk egy nagy szoba, egy ici-pici galériás lyuk, a galéria alatt egy elszívóval ellátott konyha, és egy fürdő wc kombi, melynek szellőzése közvetlenül a lépcsőházra történt, hangosabb szellentésekkel nagyon vigyázni kellett…
 De a pláne ehhez a kedves szomszédunk volt. Aki nem mellesleg transzvesztita eladó művész(nő)-nek képzelete magát. Órákon át hallgathattuk a Madonna adaptációit, a Megasztár „hú, de égő” első válogatásainak színvonalában. Gyakorta naponta többször. De mi aránylag toleráns emberek révén nem balhéztunk. A kisfiúnk akkortájt született, úgyhogy viszonzásként gyereksírást hallgathatott.
A főbérlőnk egy csendes úriember volt, akit ha megleptünk, megijedt, stb. akkor dadogásba kezdett.  

A főbérlőnk egy csendes úriember volt, akit ha megleptünk, megijedt, stb. akkor dadogásba kezdett.

Ő persze mit sem sejtett, hogy ki lakik a másik lakásban, ami ugyancsak az ő tulajdonát képezte. Egyszer a párommal mentek át gázóra-leolvasás céljából, amikor egy hölgynek látszó fiatalember szabadkozott, hogy még nincs készen a sminkje, és ezt egy kendővel próbálta leplezni, melyet szája elé rakott. A reakció: a főbérlő érthetetlenül dadogni kezdett, ő még nem látott ilyet. Ekkor már bő 4 hónapja lakott ott a srác/lány.
A művésznőnk nevét igazából sosem akartuk megtudni. Ám a nyár, a meleg arra késztetett, hogy nyitott ablaknál aludjunk.

A művésznőnk nevét igazából sosem akartuk megtudni. Ám a nyár, a meleg arra késztetett, hogy nyitott ablaknál aludjunk.

Ekkor történt, hogy a társasága, - ami ugyancsak lányoknak öltözött fiúkból verbuválódott- elvétették az ablakot és ama felismerhető, semmivel össze nem téveszthető erőltetett magas hangon, mint a trubadúrok a középkorban, jelezni szerettek volna neki: „ Victorió, Victóóórióóó Princessszzzz” többször ismételgetve. Egy ideig csak röhögtünk, majd kiszóltunk, hogy kettővel arrébb próbálkozzanak, ha már a kapucsengőt túl modern találmánynak tartják.
 A sors iróniája, hogy a kedves szomszéd 2 hónapra külföldre utazott, lakását a barátjára/barátnőjére bízva.

Az egyik éjjel furcsa zajok jöttek át . Méghozzá egyértelmű szexuális aktus zajai.

Az egyik éjjel furcsa zajok jöttek át . Méghozzá egyértelmű szexuális aktus zajai. Ám a végkifejlet igencsak meglepő volt: kutyaugatás mely a csúcsponton kutyavonyításba csapott át. 

 

Azért hálás vagyok a sorsnak ezért. Sokat tanultam a toleranciáról, és sokat nevettünk az egészen, és azóta van egy tuti ütős sztorink, melyen mindenki fogja a hasát.

 

 

Én is voltam Lúzer-szomszéd. Viszont nem tőlem kértek kölcsön, hanem nekem adtak. Nem mást, mint a nagymamát.
Úgy kezdődött, hogy a beköltözésünk utáni pénteken megkért a szomszéd, hogy hoznánk be az almáját a biatorbágyi telekről, mert nekünk van kocsink. Az alma 4 mázsa volt, és két hét múlva is muslicák szálldostak az autóban. Plusz segítettünk a pincébe lehordani. Nagyon rendes család vagyunk.
Mivel ez már bejött, hát megkaptuk a nagymamát, aki majdnem teljesen vak volt, és 90 éves. Őszintén szólva, addig el sem tudtam képzelni, hogy egyszer egy ilyen kéréssel találom magam szemben: hét végére elutazunk, vigyáznátok az anyósomra? Megdöbbenésemben semmit nem tudtam kinyögni, hallgatásomat beleegyezésnek vette. Óránként mentem ellenőrizni, nem gyújtotta-e fel a lakást, inkább ebédet adtam neki, csak főzni ne kezdjen. A legkényelmesebb karosszékem-tettem ki neki a napos folyosóra, ott legalább szemmel tarthattam. Kár, hogy elfelejtették megmondani, hogy be is pisil. Több hétvégét nem vállaltam, inkább meg tanultam nemet mondani :)


 

Nálunk a szomszéd azt hiszi magáról, hogy rokon....
Azzal kezdődött, hogy költözés után 3 nappal felcsöngettek hozzánk, tudnák e szólni édesanyámnak, mert, hogy gyerekkorukban ismerték egymást, és szeretne beszélgetni vele...
A beszélgetés abból állt, hogy nem akarok pofátlan lenni, de megkínálnál egy kávéval?
Majd a beszélgetés végén távozott egy pohár cukorral, egy szál cigivel a füle mögött, és két szatyor kinőtt gyerekruhával a hóna alatt.
Majd a látogatások rendszeressé váltak... Mindig valami apróságnak mondható dologgal távozott, amit senki nem sajnált tőle, de összeszámolva több tízezres nagyságrendre rúgott.
Fél év múlva már a rövid látogatások több órásokra húzódtak … a szeretem, hogy szőrős a lábam és milyen jó volt gyerekkorunkban téma között mindig kölcsönkért valamit, amit persze soha többet nem láttunk....
Már odáig fajult a dolog hogy fel sem jött (ennek még csak-csak örültünk), hanem a gyerekét küldte fel, mert annak anyám soha nem mondott nemet....
Hozzánk jártak vásárolni....
Mint utóbb kiderült, amit nálunk nem kapott meg azt elkérte a két alsószomszédtól.... végülis jól keverte a kártyákat, mert boltba nem kellett járnia.


 

Magam is amolyan, a bajsza alatt füstölgő fajta vagyok, aki a békesség kedvéért nem szól, csak bosszankodik, de azt nagyon.

 

Hogy miken füstölgök? Például a füstölésen. Az átlagmagyar nincsen tisztában azzal, hogy mi emberek a Föld növényzete által megtermelt oxigén több milliószorosát füstöljük el. Elfogadom, hogy muszáj fűteni, közlekedni, és egyéb fontos dolgok miatt légszennyezést elkövetni, de legalább azt hagyjuk el, amit csak lehet.

A környezettudatos ember ma már nem eszik gyorspácolt sonkát, nem iszik műtejet, nem használ freontartalmú, hónaljbűzt el sem űző szóróanyagot, de fogalma sincs, mit kezdjen a lehullott falevéllel. Tehát elégeti. 
Nyaralóhelyek felé közeledve gyakran már messziről láthatjuk, miként száll fel a füst egy helyről, és miként teríti be kisvártatva az egész környéket a szürke, fullasztó, mérgező bűz. Az önkormányzatok is rendre közzéteszik – tisztelet a kivételnek – hirdetményeikben, hogy kerti hulladékot (füvet, gallyat, falevelet) nem szállítanak el. Pedig éppen ezt kéne tenniük. Vagy azért, mert a szeméttelepen elősegítené a komposztálódást, vagy, mert a szemétégetőben leginkább hőt termel, és szürve jön ki a gáz, és nem közvetlenül szívjuk mellre.

szemétégetőben legalább hőt termel, és szűrve jön ki a gáz, és nem közvetlenül szívjuk mellre. 

Bizonyos körzetekben csak megadott napokon lehet a kertekben égetni, de én ezt is megtiltanám. Mint ahogyan – tudom, most sokan felhördülnek – a faszenes és egyéb tűzrakósdit is. Annál is inkább, mert az égett, füstölt hús elfogyasztása rákkeltő. A megrakott tűz füstje is az, nem csak a dohányzás.
Kultúrember! Aki több órát autózol kis telked felé a jó levegő utáni vágyadban, kérlek, számold össze, hogy a te környékeden hányszor raktak tüzet az elmúlt héten, hónapban, évben. Ezt bizony már mind-mind letüdőzted a gyermekeiddel együtt. Tegyél azért, hogy ez megszűnjön. 

TE NE rakj nyílt tüzet. Grillezz gázzal, villannyal, ha már … de ne tűrd, hogy a tüdődet, és a légkört szennyezze sok ezer szorgos kéz 

TE NE rakj nyílt tüzet.Grillezzél gázzal,villannyal,ha már ... de ne tűrd, hofy a tüdődet, és a légkört szennyezze sok ezer szorgos kéz(tudatlan gazdája), hogy életedet megkeserítse, és megrövidítse. Tiltakozz a tűzrakás ellen.

 

 

Üdvözlettel : a Füstölgő szomszéd :)

 

A legjobb dolog pedig a közös udvar , kert. Nagy agy volt aki kitalálta. Örököltem egy házat(A házzal együtt a drága pityubát is,aki a rokonom )Beköltöztünk gondoltam mi bajunk történhet. Amikor jöttünk még örültem is neki, hogy nem nekem kell majd mindent egyedül csinálnom a ház körül, vágni a füvet nyaranta stb..mert, az öreg bácsika, aki nagy kertrendező hírében áll, mindent megcsinál! A kedvencem az volt mikor sódert hordott minenhova(persze ezt senkivel nem beszélte meg)egy júniusi napsütéses reggelen kiléptem a házból és nem hittem a szememnek olyan volt minha leesett volna a hó

sódert hordott mindenhova (persze ezt senkivel nem beszélte meg )egy júniusi napsütéses reggel kiléptem a házból és nem hittem a szememnek olyan volt mintha leesett volna a hó

, vakítóan fehér volt az udvar, egész éjjel sódert hordott az öreg.

Mikor szóvá tettem, hogy szeretnék egy szép füves kertet, megnyugtatott hogy jövő nyáron majd kinő a fű közötte. Nos, a fű nem nőtt ki ,de semmi baj sincs mert a gaz az áttörte a 30cm-es sóderréteget! Ezen felbuzdulva lebetonozott mindet! Szóval idén a beton volt a trendi.
Mindenhova kis betonkockákat helyezett el és abba ültette a muskátlit, kis betonkockákból épített kerti padot,utat!
Van egy csúnya alumínium konténer az udvaron el akarta tűntetni. Úgy gondolta befuttatja szépen valami növénnyel. Felszerelt egy régi fa létrát az oldalára , majd 3 napig ásott egy lyukat, amibe egy kiszáradt növényt ültetett, csodálatos látvány volt, meg is dicsértem. Megkérdeztem tőle ha már annyira el akarja tüntetni ezt az alumínium konténert , miért nem szállítatja el!?
 

Megkérdeztem tőle, ha már annyira el akarja tűntetni ezt az alumínium konténert ,miért nem szállítatja el!? 

Ohh, hát nem úgy van az,tele van csupa fontos dologgal pl.:
 gyerekkori dugós puska, 20évvel ezelőtti bordó lakk utazótáska , aminek csak az egyik füle van elszakadva, női körömcipő,disznóvágósdézsa, zenélős óra, három lábú kisasztal, Baba(megcsonkolva)Nem dob ki semmit , mert jó lesz az még valamire…nem gond, mert van egy régi cimborája, az majd megcsinálja,...
 3havonta rászán egy egész hétvégét, hogy kipakoljon belőle,mindenféle szír-szart odahord nekem(főleg a felesége 36-os körömcipőit ,ami már 20 éve sem volt divat) nincs e rá szükségem...aztán visszapakol...és "szanáltam"címszóval eldob egy nájlonszatyrot!

Szóval ház eladó, pöpec udvarral leveleket ,a „sürgős” jeligére várjuk


 

Telekszomszéd a festői Dunakanyarban, nyugalmunk templomában. Képzeld el, hogy vannak az 1x+1x+2x szélességű telkek egymás mellett. Mi a 2x-et húztuk, jól jártunk, ám a tágasabb tér és a jó viszony miatt, valamint mivel a középső rész tulajdonosa nem jár ki, nincs kerítés a telkek között. Így kicsit mindegyik a miénk, már amikor el akarunk nézni a távolba. Na most a túlsó 1x-ről Jenő az, aki nemcsak nézni, hanem menni is akar a távolba, és akárhogy forgatod a fejedben ezt az alakzatot, bizony kerítésen belül mi vagyunk a legmesszebb, úgyhogy hozzánk jön át. Kerítésen túl nem megy, nyilván tudja, hogy az már ott az egyik oldalon a Nagycirkusz, a másikon meg a Dózsa György út. 
 
Jenő nyugdíjas. És a legváratlanabb pillanatokban megjelenik a teraszon. Figyelmességből csoszog hármat az utolsó másfél méteren, hogy még az italt és a süteményt (vagy bármi mást) el tudjam dugni, de a távolság azt megelőző részét szerintem légpárnán teszi meg, talán még 1-2 bukfencet is lenyom.

Figyelmességből csoszog hármat az utolsó másfél méteren, hogy még az italt és a süteményt el tudjam dugni.

Kopogás helyett kitalált valami nagyon jópofát, simán a szúnyoghálón keresztül benéz. Nem tudom, megvan-e, amikor a Terminátor 2-ben az a higanyrobot kinéz fémtárgyak oldalán, vagy befolyik a liftbe... na ő kb. úgy nyomja ki az arcával a szúnyogháló síkját, gyakorlatilag olyan szögben be tud rajta nézni, hogy remélem, a zebrán nem lát ilyen jól. Nem is gondolnád. Rosszabb minőségű 7UP, Chicago Bulls vagy Lakers feliratú pöttyös pólókon már egy csippentés is meglátszott, ez a szúnyogháló úgy veszi fel utána eredeti alakját, mint Rubint Réka picsája. Mintha előre tudtuk volna, hogy ilyet kell rendelni, de ettől még ezt a fajta modortalanságot azzal tudnám orvosolni, ha Hannibal Lecterrel összeköltöznék egy hónapra, és ő intézné a hamisan fújó klarinétost, az udvariatlan rendőrt, meg Jenőt. A köretet én állnám, lássa, hogy úr vagyok.

ezt a fajta modortalanságot azzal tudnám orvosolni, ha Hannibal Lecterrel összeköltöznék egy hónapra, és ő intézné

Az a pazar, és az kompenzál Jenőben, hogy modortalansága ellenére brillírozik a technikai vívmányok megértése, majd újraalkotása terén. Ő benne született a Mátrixban. Belemegy gondolattal a hibás antik faliórába, eggyé válnak, és már úgy jön ki belőle, hogy van a Jenő, meg a működő (!) falióra, a hátlapja helyén egy általános iskolákból ismert tanulópad lapjával - DE! működik. Hát nem mindegy, hogy néz ki akkor? Csepel bicikli kormányból és egy bádog öntözőkannából olyan mozgásérzékelős lámpát szerel neked a fűzfára, amilyet akar. Ha kicsit ferde, akkor alá be kell szögelni egy piros széktámlát, ha viszont úgy már a másik irányba ferde már, akkor a másik oldalra is kell alá szögelni valamit, mondjuk egy kis darab négybe hajtott linóleumot, ami az egyik oldalán zöld, a másik oldalán szürke. És máris síkba' van! Nem az a lényeg, hogy minél kevesebből kijöjjön, hanem hogy bruttó 74 Ft-ért SE kelljen semmit venni hozzá a barkácsáruházakban, amikből úgyis alig van eldugva egy-egy kósza példány, kis sikátorokban. Pimp my ride economy edition!

érintésvédelmileg a teljes szakasz 97%-án megfelel az ISO9001 szabványnak, a maradékon mondjuk csupaszon van a vezeték, a véletlen műve, hogy ez a 3% van pont vállmagasságban

Én undorral és értetlenséggel szemlélem néha, amíg a kocsitól a házig megyek, és a tuják közt rálátok a fűzfára, hogy vajon mi vesz rá valakit, hogy kb. 3 méter PVC csövet erősítsen egy fa törzsére, de úgy, hogy abból 1.8m szürke, 1.22344m pedig fekete, és mindezt mondjuk piros szigszalaggal eskesse össze. A mozgásérzékelő kábele érintésvédelmileg a teljes szakasz 97%-án megfelel az ISO9001 szabványnak, a maradékon mondjuk csupaszon van a vezeték, a véletlen műve, hogy ez a 3% van pont vállmagasságban. Ő lehet az a fajta, aki ha odaszarik valahová, akkor csak rádob egy oldal Esti Hírlapot, mert úgy már jó.
 
Az otthoni szomszédokkal bezzeg semmi baj. Csak ott meg én zongorázok, trombitálok, és énekelek a kádban.

 
Egy télen költöztem be egy olyan bérelt lakásba, ami egy eldugott, erdős helyen volt, egy családi ház teljes alsó emeletén. Járt hozzá garázs, távirányítóval, a tetején egy kis kertrész, amit mások nem használnak, onnan rálátás az erdőre... és kb. annyiért, mint a belvárosban bármi. Há'mondom ezt pont nekem találták ki.

Há' mondom ezt pont nekem találták ki.

A garázsból kis lépcső fel, és hopp, külön bejáraton be, tök jó kis lakás, nagyon jól berendezkedtem.
 
A házigazdák igen kedvesek voltak, amolyan folyton jóindulatú, mindig mosolygó, kicsit már Kiszel Tündébe hajlóak, vagy talán japánok, nem tudom. István, a ház ura (ez nem japán név) 60 év körüli volt, külföldi felesége valamivel fiatalabb. A kutyájuk pedig Ricsi, a világ második leghülyébb kutyája - azért második, mert még ebben sem lehet az első.
 
Egy igazi elrontott kutya. Istvánt úgy szarta le, ahogy éppen jól esett. Az gyakorlatilag suttogva ráordította, hogy RhhhhICSI!, a kutya egy fél pillanatra megállt megnézni, hogy tényleg ez az istenverte barom adja-e ki ezt a hangot, vagy a kandi kamera, aztán ugyanúgy ásott, vagy szart tovább, ahogy előtte. Rihárdban - én így hívtam, vagy csak az anyja nevén, mert nem voltunk olyan jóban, hogy tegezzem - az volt a legszörnyűbb, hogy a kertben eszméletlen mocskos lábakat tudott kialakítani, amik alulról nőttek hozzá. Kiléptem a garázsból, a kutya azon a pár lépcsőfokon tízezerrel jött felém fentről, bal kezemben egy 7 kilós szatyor, a jobban egy 8 kilós táska, így köldöktől mellközépig olyan mintázatot nyomott rám a sáros fosos hányásos lábával, amilyet akart. 

Szerintem ha nem mosom az ingeimet, akkor már egész jó áron mennének a képei .

Szerintem ha nem mosom az ingeimet, akkor már egész jó áron mennének a képei . Szájjal és lábbal festő kutya, technikai adószám, 1%, minden... bezzeg a feleség, aki folyamatosan 12 szót tudott maximum magyarul elmondani, az rendet tartott RhhhhiCSI! ügyben, de még Ihhhhstván! ügyben is, de tök hiába, mert nem jött ki a háznak abból a részéből, én meg nem mentem be... ha rajtam múlik, egyikük se jön ki.
 
Végül belátva, hogy a kert rám eső részét meg kell osztanom Rihárddal, ő meg nem osztja meg velem, felmondtam az egészet. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy a kempingasztal-napernyő-laptop hármashangzatra ne tercelne rá egy hamisat, és mondjuk a laptopot a kábelnél fogva húzza végig a díszkövön, majd felfelé a lépcsőn, én meg csak nézem ahogy egyre kisebbnek látszik a képernyőn az elmentetlen munkám. 
 
Itt a szomszéd győzött. A szomszédom, egy kutya.